Előfordulhatnak olyan helyzetek a való életben, amikor magyarázás közben ki kell emelnünk valamit vagy valakit, hogy mi vonatkozik rá.
A magyarban a kiemelés után a “hogy” szót szoktuk beszúrni, amely mellékmondatot vezet be.
Az angolban viszont a mellékmondat előtt az IT névmással emeljük ki, hogy ki a cselekvés valódi alanya.
Figyeljük meg az alábbi mondatot:
It worries me that you are so different sometimes
A cleft mondat maga az it worries me. Itt két alany szerepel: egy subject és egy subject pronoun. Ezeket THAT-el elválasztva jön az állítmányi mellékmondat, amely kiegészíti az elsőt.
Melléknév után azonban már nem kell tennünk semmit, mivel azt rögtön követi az állítmányi mellékmondat:
It is intriguing that you are so different sometimes
Mint ahogy ezeknél sem:
It worries me that he phoned so many times yesterday
It’s important that he shouldn’t lose his patience
Ha megfigyeljük a jelentését ezeknek a mondatoknak, láthatjuk, hogy a hangsúly az első tagmondaton van. Hiszen az hívja fel a figyelmet valamire. A többlet információ pedig a második tagmondatban van.
A konstrukció képlete mondattanilag tehát a következő:
It SUBJECT CLAUSE + THAT CLAUSE
Tudni kell ugyanakkor, hogy többfajta cleft mondat létezik még (wh-cleft, all-cleft, there-cleft, if-cleft). Az állítmányi mellékmondatok azonban csak az it-es cleft mondatokhoz tudnak kapcsolódni.