A magyarban megszokott dolog, hogy kitesszük a határozott névelőt szinte mindig. Az angolban a határozott névelő használatára rengeteg szabály van, mi most azonban csak azt a nézőpontot vizsgáljuk meg amikor általánosítunk vagy konkretizálunk.
Az autók egyre fejlettebbek
Ebben a mondatban a határozott névelő az Az. Ez azért lehet furcsa egy angolnak, mert nem érti miért Az autók, miért nem csak autók? Hiszen az Az valamilyen konkrét, meghatározott autók csoportjára kellene, hogy utaljon.
Igen, az angolban ez a logika; akkor tesszük ki a határozott névelőt, ha pontosan tudjuk, hogy bizonyos dolgok bizonyos köréről beszélünk.
Nézzük meg ezt a mondatot:
Flowers are nice
Magyarul ugyebár azt mondjuk, hogy a virágok szépek. Igen, csakhogy olyan virágokról beszélünk, melyek általánosságban léteznek, nem pedig adott virágok meghatározott csoportjáról. Na ilyenkor nem kell a névelőt használni: ha tág értelemben beszélünk dolgokról.
Viszont ennek a mondatnak már más lesz az értelme a névelő használatával:
The flowers (in my garden) are nice
Ha kimondjuk hogy in my garden ha nem, tudni fogja a partnerünk, hogy mely virágokról beszélünk. Azokról, melyek a kertemben vannak. Ez már egy meghatározott csoport, ezért itt már ki kell tenni a névelőt.
Figyeljünk meg egy másik példamondatot is:
Gorillas are endangered species
Vagyis a gorillák a bolygón mindenütt veszélyeztetett fajok.
The gorillas living in the zoo are endangered species
Ebben az esetben már jobban konkrétizáltuk, hogy milyen gorillákról van szó. Pontosan azokról, melyek az állatkertben élnek. Tudjuk azt is, melyik állatkertben, mivel a zoo előtt is használtuk a névelőt.
Tehát bármennyire is belénk rögzült a magyar által, hogy mindig használjuk a határozott névelőt, ha általánosságban beszélünk valamiről hagyjuk el.